Egy jó forrásteremtési terv megvalósítható és reális menetrendet vázol arról, hogyan teremtse elő a szervezet a céljai eléréséhez szükséges forrásokat. Kutatások bizonyítják, hogy a több évre előrevetített, formális tervvel rendelkező szervezetek többet gyűjtenek és fenntarthatóbb íven növekednek, mint azok, akik kevésbé tervezetten működnek. Éves tervvel kezdeni remek kiindulási alap, de az könnyen a rövid távú fókuszok csapdájába ejtheti a szervezetet, míg egy többéves verzió lehetőséget ad a forrásteremtési tevékenység fejlesztésének, kiterjesztésének tervezésére is. A 3-5 éves időtáv ideális lehet ebből a szempontból.
De a bevételek növelésén túl milyen egyéb előnye lehet egy hosszabb távú, jól átgondolt forrásteremtési tervnek?
- Növelheti a hatékonyságot, a munkatársak elköteleződését és egyértelműen vonzóbbá teszi a szervezetet a kapcsolódáshoz.
- Segít letisztázni a szervezeti célokat, hiszen azokkal összhangban készül el, és egyben lefordítja azokat reális, mérhető, megvalósítható számokra. Ezzel kijelöli és megerősíti a szervezeten belüli szerepeket, segít az új lehetőségek kontextusba helyezésében (rövid helyett hosszú távú perspektíva), és egyben mankóként szolgál a váratlanul felmerülő döntési helyzetekben, amikor valamiért rövid távon mégis át kell strukturálni az erőforrásokat.
- A bizalom építésében szintén jelentős szerepe van: folyamatos monitorozási lehetőséget biztosít a szervezet céljainak eléréshez, kijelöli a mérföldköveket és megvilágítja a szükséges beavatkozási pontokat is. Egy támogató hosszú távú elköteleződéséhez ugyanis alapvetően két dologra van szükség: egy megvalósítható és mérhető társadalmi változást előrevetítő vízióra, és egy ezt alátámasztó, fenntartható növekedési tervre.
Szóval hajrá, ne utáljunk tervezni, hiszen: aki tervez, az nyer!
