.png)
Míg korábban a változásmenedzsment egy-egy projektet jelentett, ma maga a változás lett az alapállapot. Covid. AI. Hibrid munkavégzés. Gazdasági bizonytalanság. Átalakuló munkaerőpiac. Olyan sebességre kapcsolt a világ, ahol a stabilitás már nem azt jelenti, hogy minden változatlan marad, hanem azt, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni. Ezzel együtt a vezető szerepe is alapjaiban változott meg.
„Az, hogy vezető vagy, azt jelenti, hogy változásmenedzser vagy. Nem lehet kettéválasztani a kettőt.”
– fogalmazott Dr. Tóth Ágnes (SEED).
Nehéz lenne ennél pontosabban leírni a mai vezetői valóságot. Az Appy és a Menedzserszövetség közös esemény sorozatának májusi alkalmán, nonprofit és üzleti szereplőkkel együtt beszélgettünk, gondolkodtunk közösen a vezető szerepéről ebben a turbulens világban. Kerekasztal beszélgetésen megosztotta velünk a gondolatait Dr. Tóth Ágnes (SEED), Valyon-Krisztián Vera (KIKAPCS.), dr. Németh Zoltán (drPrezi), majd a kiscsoportos beszélgetéseket facilitálta mellettük Flesch Tamás (Continental Group), Schubauer Krisztina (Work.Happy), Horváth Magyary Voljc Nóra (K&H). Köszönjük nekik!
A változás közepén mindig emberek vannak
Sok szervezet még mindig úgy kezeli a változást, mint egy projektet: új struktúra, új folyamatok, új eszközök. Csakhogy a valódi kihívás az embereknél kezdődik. Mindenki máshogy él meg egy változást. Van, aki lehetőséget lát benne, más bizonytalanságot. Van, aki inspirálódik tőle, más elveszíti a kapaszkodóit. És minél nagyobb a változás, annál nagyobb a sokk, ezért a vezető feladata ma már túllép az irányításon vagy a döntéshozatalon, segítenie kell az embereknek feldolgozni azt, ami történik körülöttük, meg kell teremteni azt a környezetet, stabilitást, érzelmi biztonságot, amelyben a változás könnyebben emészthetővé válik. Hiszen minden változás együtt jár valamilyen veszteséggel is: megszokott rutinok, működések, szerepek, biztonságérzet vagy akár identitások elvesztésével.
A szervezetek sokszor azért akadnak el a transzformációban, mert kizárólag stratégiai oldalról közelítik meg a változást. Folyamatokat rajzolnak újra, miközben emberek próbálják újradefiniálni saját helyüket a rendszerben.
A legfontosabb kérdés mindig a „miért?”
A változás egyik legnagyobb hibája, amikor a szervezet nem érti, miért történik az egész. Az emberek rengeteg nehézséget képesek elfogadni, ha látják mögötte az okot. Ezért kulcsfontosságú a transzparencia, hogy a vezetés világosan kommunikálja:
Még akkor is, ha nincs minden válasz készen, sőt, talán különösen akkor, mert a nem kommunikálás sokszor rosszabb, mint felvállalni azt, hogy még nem tudunk mindent. A változás akkor válik elfogadhatóvá, ha az emberek érzik, hogy részesei lehetnek, és nem csak elszenvedői egy döntésnek. Ezért a jó változáskommunikáció folyamatos párbeszéd, ahol kérdezni is lehet, ahol van helye a bizonytalanságnak és ahol a vezető hiteles és transzparens. Kulcsfontosságú, hogy a vezetők bizalommal forduljanak a munkatársaikhoz, hogy ők is bizalommal lehessenek egymás és a vezető felé. Egy nyitott, őszinte kommunikáció támogatja a kihívásokkal, a változó környezettel való megbirkózás és azt, hogy úgy érezzük, együtt küzdjük le az akadályokat.
A változásmenedzsment mára az egyik legfontosabb készséggé vált
Hosszú távon azok a szervezetek maradnak életben, amelyek képesek alkalmazkodni, hiszen a változás ma már a mindennapjaink része. A közös beszélgetés és gondolkodás egyik fő tanulsága, hogy:
a jövő egyik legfontosabb vezetői kompetenciája valószínűleg nem egy újabb technológiai tudás lesz, hanem az empátia, az alkalmazkodóképesség, a pszichológiai biztonság megteremtése, a hiteles kommunikáció és az a képesség, hogy bizonytalanságban is tudjunk embereket vezetni.
Mert ma már nem az a kérdés, hogyan kerülhetjük el a változást, hanem hogy hogyan tanulunk meg jól működni benne.
A beszélgetésről vizuális jegyzetet készített Budavári-Nagy Dorottya, Dotidraws. - köszönjük neki!
.jpg)
