Stratégiai menedzsment tréning

Az egyetem első éveiben naivan hittem, hogy nincs lehetetlen – és ez a hit segített abban, hogy valóban kevés akadályt lássak. Megalapítottam  az Amigos Alapítványt, amit mára egy 10 fős baráti társaságból országos szervezetté fejlesztettük, több száz önkéntessel. Ebben nagy szerepe volt az Appy közösségnek is: az első „beköltöző” szervezetek egyikeként rengeteget tanultunk, a közösség a DNS-ünk részévé vált. A mottóm mindig is az volt: „Legyen profi a nonprofit!” Ma már nemcsak gyakorlom vezetőként a nonprofit menedzsmentet, de egyetemi munkámban kutatom és oktatom, az Appy tanácsadójaként pedig az újonnan csatlakozó szervezeteket segítem a fejlődésben. Mert mélyen hiszek benne, hogy a torta csak nőhet, a tudást meg kell osztanunk és össze kell fognunk.

Kiskoromban nagyon sokáig orvosnak készültem, végül valamiért mégis közgazdasz és jogász lett belőlem. Időnként megálltam, visszanéztem és fájó szívvel azon töprengtem, hogy miért nem az első úton indultam el. A bölcs emberek körülöttem ilyenkor mindig azt mondták, hogy kár aggódnom, így is biztos megtalálom majd a módját, hogy visszakanyarodjak oda, ahova kicsiként is készültem: hogy a munkámmal igazán segíthessek. Nem állítom, hogy mindig hittem nekik - egészen az Ákossal való véletlen találkozásomig. Az Appy-vel tényleg a helyükre kerültek a dolgok: lehet, hogy nem mentek életeket a szó szoros értelmében, de azért dolgozok minden nap, hogy munkánkkal közvetetten sok-sok nehéz sorsú vagy rászolruló gyerek, család életére legyünk pozitív hatással.